
Az édesanya ösztönösen kezdi el ringatni a pár napos, hetes csecsemőjét és hozzá talán dúdol is egy dallamot… Ez a legkorábban elkezdhető játékforma a gyermekekkel, majd hosszú éveken át kedvelt elfoglaltságot nyújt a játékidőben, de akár várakozás közben, vagy egy séta is alkalmat teremthet ilyesfajta játékokra.
Támogatja a beszédértést, beszédprodukciót
Az ölbéli mondókákat egyedi felépítés jellemzi, szövegük rövid, sok-sok hangutánzót tartalmaznak és mozgás mindig kapcsolódik a mondókához, énekhez. A játékok végén mindig van valami váratlan, hirtelen, meglepő csattanó, meglepetés. Még élvezetesebbé tehetjük, ha játszunk a hangunkkal, hol halkabban, hol hangosabban, lassabban-gyorsabban mondjuk, énekeljük a mondókákat, dalokat.
Fejleszti a figyelmet, koncentrációt
Figyelemfelhívó, mélyebb összepontosítást tesz lehetővé, mert változatos és eseménydús. A váratlan helyzetek megtörik az egyhangúságot és a gyermek várakozással teli pillanatokat élhet át, mert tudja, hogy a végén lesz valami mókás, kacagtató esemény.
Szülő-gyermek közötti kapcsolat támogatása
Az ölbéli játékok általában kétszemélyes helyzetben, az édesanya, édesapa ölében megvalósuló játékok, közös együttlétek, örömteli pillanatok. A játék fontos eleme a kétszemélyes helyzet, az egymásra figyelés, hiszen ilyenkor épül ki a bizalmi helyzet, erősödik a kötődés. A játékokhoz egyszerű szerkezetű, rövid, ám annál ritmusosabb szövegek tartoznak, amelyeket fennhangon mondanak vagy énekelnek.
Ritmus- és tempóváltások
A szöveget minden esetben különféle mozdulatok, mozgások, érintések kísérnek, a játszás üteme is változik, hol felgyorsul, hol lelassul, ezzel fokozva a helyzet izgalmát, és segítve a gyermekeket a figyelem fenntartásában.
A mozdulatok utánzására ösztönöz
Az ölbéli játékok szerves részét képezi a mozgásos és érintéses elem. A játékok mindennapi cselekvéseket is felidéznek, munkafolyamatokat mutatnak be az adott munka során végzendő mozdulatok utánzásával.
Többcsatornás ismeretszerzés
A mondókákat mondjuk, énekeljük, mutogatjuk, mozdulatokkal kísérjük és a gyermek az ölünkben ülve további vesztibuláris, és proprioceptív ingereket él át, így több csatornán érkezik számára információ, mely a fejlődésben lévő idegrendszerét támogatja.